Bocsánat...:(

Na, szóval... A blogot SZÜNETELTETNI fogom! Bocsánat, de nagyon sokat kell tanulnom, és többet próbálok a családdal/barátokkal lenni, mint itt ülni a gép előtt. És azért is bocsánat mert ezt a bejegyzést is csak most írom meg... De nem volt kedvem semmihez ami bloggal kapcsolatos... De komolyan... Na, jó azért mások blogját olvastam...:D (A bejegyzés végére bemásoltam azokat a blogokat amiket olvasok) Vissza térve... Nem tudom mennyi idő lesz... Talán 2 hónap, talán pár hét... Talán 1 év (:D Annyi mondjuk [remélem] csak nem lesz..), de nem tudom... Már amúgy elkezdtem írni a 16. részt de még a felével se vagyok kész ésés..és...Tényleg... Nincs kedvem írni... De biztos vissza fog majd jönni...:) DE NAGYON KÖSZÖNÖM, HOGY OLVASSÁTOK A BLOGOMAT, ÉS TÉNYLEG BOCSÁNAT, HOGY ÍGY ALAKULT...! #szeretemazolvasoimat :D♥××



Itt vannak azok a blogok amiket olvasok:

http://noriciisblogdesign.blogspot.hu/

http://utalomasajateletemet.blogspot.hu/

http://ourlife-truelife.blogspot.hu/

http://loveandotherdrugs-1d.blogspot.hu/

Ajánlom nektek őket, nagyon jók, imádom ezeket a blogokat!:)♥

Majd... jelentkezem...Puszi:)××

Trailer

Sziasztok! :) Remélem tetszik a blogom. :D Ha valami szerintetek nem olyan jó vagy izgalmas vagy valami, nyugodtan komizzatok, pipáljatok. :) Ha tetszik akkor is nyugodtan írhattok és pipálhattok. Nos, most van egy kis szabad időm csináltam egy blog trailert, Prezi.com-mal. Nézzétek meg és írjatok róla véleményt, ha van kedvetek. Remélem ez is elnyeri majd a tetszéseteket. :) 

Ez a trailer. Katt rá! ;)

Na, tudtam csinálni videós trailert is... Véleményt írhattok komiba... Remélem tetszeni fog! :)

Itt is van a videó:

További szép délutánt! ××

15. rész: Telefon!

A fiúk röhögve jöttek ki, szóval gyanítottuk, hogy mindent megbeszéltek és jóba vannak. 

- Tiffany... Átjössz? - csillogtatta meg Dave az 1000 wattos mosolyát.

- Ömm... - nézett rám, Én pedig óvatosan bólintottam. - Igen. - mosolygott.

Nos, a fiatal szerelmesek elindultak Davidék háza felé. Aztán bementek. És a többit majd Tiff elmeséli... Bár... Nem biztos, hogy szeretném hallani... :D De persze este meg kellett hallgatnom Tiffany beszámolóját, nem bírta ki, hogy ne mesélje el. Boldog volt. Óóó, vajon ez mit jelent? Persze, hogy össze jöttek, és Tiff annyira pörgött, hogy nekem kellett lefognom, és leültetnem az ágyamra, hogy megnyugodjon. Aztán onnan nem lehetett felállítani, ezért nálunk aludt. :D Egy csomót beszélgettünk a fiúkról, és még azt megjegyezném, hogy ezért ma Beck egyedül aludt a vendég szobába, mégsem tudhat ilyen dolgokról...:) Aztán elkezdtünk zenét hallgatni a laptopomon. Aztán megnéztük az új kilencedikeseket a suli honlapján és felmentünk Skypera, meg Facebookra.

- Szerinted a suliba az a 9-edikes gyerek nem volt cuki? 
- Tiff... Kajak ilyeneken jár az agyad? - röhögtem.
- De, hajj. Nézd meg! - tekergetett a suli honlapján.
- Aha... Keress rá Facebookon. - utasítottam.
- Ugye, hogy cuki! - kiáltott fel, amikor megtalálta a Facebook adatlapját.
- Hmm, jó pasi, meg jó a képe, meg minden... De mi már foglaltak vagyunk. - veregettem meg Tiff vállát, majd rákacsintottam. 

Amúgy a srácnak ez a Facebook képe:

Reggel elég fáradtan kászálódtunk ki az ágyból... Aki hajnali 3-ig fenn marad annak ez jár?! :D Lementünk reggelizni, de az asztalon csak egy papír cetlit találtunk, Becket sehol. Ezért logikus volt, hogy Ő hagyta ott. 

Szóval a kaja az a müzli, kifli, vaj, sonka és rizs (?) volt. Soha többet nem fogom megengedni Becknek, hogy egyedül menjen vásárolni. Miért?

~ A fele hiányzik, ebből nem tudok főzni.

~ A rizst nem szeretem és Beck se 'rajong' érte.

~ A vaníliás müzlit se szeretem, de múltkor Beck se ette meg.

~ A sonka csak holnapig jó, és fogadok nem fogy majd el.

~ A kifli elég száraz volt. 

Ebből készülhet is egy lista. Ezért akkor megettük a maradék csokis müzlit a maradék tejjel. Juhú. :P Miután 'megreggeliztünk', fel mentünk felöltözni. Miután felvettem a nadrágomat megcsörrent a mobilom.

Ez a kedvenc zeném, és már tudom is az elejét:

Do you have the time,

To listen to me whine about nothing and everything all at once,

I'm one of those,

Melodramatic fools neurotic to the bone no doubt aboudt it.

Épp, hogy elraktam a telefonomat, vehetem elő. Mire kikotorásztam a zsebemből, addig már 3× (!) indult el a zene. Valakinek nagyon fontos... Tehát elővettem, és felvettem, egy ismeretlen szám volt.

- Háló? - szóltam bele.

14. rész: Buli van!

Bocsánaaat! Nem volt se időm részt hozni, és sajnos kedvem se. De most minden vissza! :D Remélem, most majd több részt tudok írni... Na mindegy. Remélem tetszeni fog ez a rész is. :) Jó olvasást! ××
----------------------------------------------------------

Szóval 6 órakor elkezdtük díszíteni a házat. Azaz lufikat tettünk mindenhova, dobáltunk szét szerpentint meg konfettit. Mennyit kell majd takarítani...? :D  

Oké, lehet, hogy mondtuk Dave-nek, hogy 'szerezhet' még haverokat a bulira... De hogy ennyit??? Kb. 100-an lehettünk! Hogy lehet ennyi haverja? Jó annyira nem lepődök meg mivel jó pasi meg minden... De akkor is! Kapcsoltunk be zenét, hoztunk chipset, üdítőt. Később megérkezett Kate, Adam és Emily is. Aztán rá negyed órára Tiff is. 

- Ááá, nem találtam az utcát... Sötétbe nehezebb! - röhögött.

- Mi az a kezedbe? 

- Pia... - mosolygott. - Ne mááár, ennyi kell!

Ez után nekünk is beindult a buli. A zenét hangosabbra vettük és mindenki táncolni kezdett.

Tényleg, nagyon jó volt a buli, csomó új arccal ismerkedtünk meg, akik elég jó fejek voltak. 

Reggel 7:00. Mindenki a földre volt kidőlve, de volt aki a kanapén. Na, jó, szerintem ez nem lesz egy emlékezetes buli... Ha értitek mire gondolok. :) Vissza aludtam, és így 13-14 óra fele mindenki ébredezett és mentek haza. Dave-t még vissza tartottam mert jó lenne ha beszélnének Beck-el. Tiff, Emm, Adam és Kate is maradt. 

- Hühh... Valaki elmondja mit csináltam tegnap? - fogta a fejét Dave.

- Az beleszámít, hogy lesmároltál? - fogta Tiffany is a fejét.

- Aztaaa! - csodálkozott David. - Az jóóó. - mosolygott.

- Ahaaa... - mosolygott vissza Tiff is.

- Most, hogy mondjátok... Össze illetek. - mondta szórakozottan Emm.

- Hát tulajdonképpen, szép lány vagy... - ült közelebb Dave, Tiffanyhoz a kanapén.

- Te meg helyes... - folytatta Tiffany a flörtölést.

- MI LENNE HA EZT NEM ITT ÉS NEM MOST CSINÁLNÁTOK?! - röhögtem fel kínosan. 

- Rendben akkor mi húzunk... - indult volna kifele Dave, de Én megragadtam a karját és szúrós szemmel néztem rá.

- Akkor inkább maradok. 

- Mi lenne ha Beck és Te... - mutatott Tiff Davere. - ...Megbeszélnétek a dolgokat és akkor mehetnénk... 

Ennyi kellett Dave-ék kiküldtek minket (!). Szóval kimentünk az udvarra, Pihével. Hoztam neki egy labdát és azzal elvoltunk, amíg a fiúk bent beszélgettek. Mondjuk jó idő volt, ezért elvoltunk. Emm lefeküdt napozni egy nyugágyra, Kate és Tiff azon gondolkozott, hogy kéne egy medence, Adam és Én pedig felváltva dobáltuk Pihének a labdát. És amit együtt csináltunk: Vártuk, hogy a fiúk kijöjjenek. Csak mert azért éhesek voltunk... :P

13. rész: Unokatesó?!

Ma, 12:00-kor keltünk, ami nem csoda, ha éjszakába nyúló pakolást hajtasz végre. :) Úgy döntöttünk, hogy rendezünk egy bulit, most, hogy így új lakásunk van. Mivel, a barátainkkal elég kevesen lennénk, ezért meghívtuk a szomszédokat is... Bal oldalt egy idős házas pár van, akik értelemszerűen nem 'bulizósok', szóval ők nem jönnek. Viszont a jobb oldali szomszédok jó fejek. 30-as éveikben járó házas pár és van egy fiújuk, Dave, aki mellesleg nagyon helyes. :)

De persze, nem ÉN vagyok belé esve, mert Én, ugye Beck-et szeretem, de majd kiderül...:) Mindenkit felhívtunk és rám hárult a feladat, hogy a szomszédokba menjek... Először a bal oldalt látogattam meg. Becsengettek és 2 másodperc múlva nyílt is az ajtó és egy öreg nő dugta ki a fejét az ajtón. 

- Őőő... Jó napot... - dadogtam. 

- Szia, miben segíthetek? - kérdezte kedvesen a néni.

- Hát, mi vagyunk az új szomszédok és bulit tartunk, de látom önök nem a 'bulizós fajták'... - mosolyogtam mire a nő is felnevetett.

- Hát, bizony, nem. De azért köszönjük a meghívást. Ha bármiben segíthetek, akkor szóljatok. - mosolygott.

- Rendben, é-és... Köszönjük. - fordultam sarkon.

Uhh, hát ez furcsa volt...:) Most megyek a jobb oldali szomszédainkhoz. Remélem ők bulizósabbak, mert ha nem asszem' elég lapos bulink lesz... Oda mentem az ajtóhoz és becsengettem. Egy 18-19 éves fiú nyitott ajtót.

- Szia... - húzta fel a szemöldökét.

- Hali! - köszöntem boldogan.

- Őőőő... Mizu? - egy kis hatás szünet után mindketten felröhögtünk. :D

- Azért jöttem, hogy meghívjalak a lakás felavató bulinkra, mert mi vagyunk az új szomszédok, Én, és a barátom. 

- Szóval foglalt vagy... - töprengett kaján vigyorral.

- IGEN! - nevettem fel. - Na, de... Eljössz?

- Ki nem hagynám! - kacsintott. - Hogy hívják a barátod? 

- Beck. 

- Milyen Beck...? - vonta fel a fél szemöldökét.

- Beck Nelson...

- Úristen!- mosolyodott el. - Hááát, kicsi a világ...

- Mi van?! 

- Beck az unokatesóm! - nevetett fel. 

- Ööö... Oké, de Beck erről miért nem mesélt? - tűnődtem. 

- Talán mert 5 éves korunk óta semmit nem tudunk egymásról? - kérdezett vissza.

- Jó, jó, de Én ezt nem tudtam! 

- David, ebéd!!! - kiabált ki... Dave anyukája.(azt hiszem :D)

- Ömm, mennem kell, este találkozunk. - kacsintott.

- Igen, persze. - lelkesedtem. 

Amikor haza értem, egyből letámadtam Beck-et.

- Miért nem mondtad el???

- Mi van? Mit? - kérdezte megszeppenve.
- Dave...
- Dave...?
- AZ UNOKATESÓD! - üvöltöttem.
- Mi? - pattant fel a kanpéról.
- Mi, mi? 
- David McAuliffe?
- Igen!
- Ő... Még él? - húzta fel a fél szemöldökét.
- Miért ne élne? 
- Mindegy. 
- Nem, nem az.
- Na, jó, az volt, hogy 5 évesek voltunk amikor anyu, és anyu testvére össze veszett, ezért nem találkozhattunk. Aztán felkerestük őket, hogy találkozzunk de akkor Dave szülei közölték velünk, hogy David egy autó-balesetben meghalt... 
- Őőő... Ez furcsa. Na, mindegy, mert képzeld, itt laknak a szomszédba és Dave eljön este a bulira... - mosolyogtam rá.
- Oké, de mikor kezdődik a buli?
- 7-kor. És 6-kor kezdjük el díszíteni a házat! - kacsintottam Beckre, mire Ő elég fájdalmas arcot vágott. :)- És segítened kell! 
- Ne mááár! - nyöszörgött. 
- Ez van. Addig pihenj! - utasítottam, de neki ez nagy öröm volt, sietett is be a szobába. :)


Azért látszott Beck-en, hogy megkönnyebbült, így, hogy tudja unokatesója él és virul. :)  

12. rész: Költözök!

- Figyu Ash... - kezdte Beck.

- Igen? - néztem fel.

- Az van, hogy anyukádékkal megbeszéltük, hogy már 'nagy lány' vagy... - húzta a szót. - És arra gondoltunk, hogy... Össze költözhetnénk. - mosolygott.

- Már mint... Mi ketten? - virultam, Beck meg bólintott. - Benne vagyok! - kacsintottam és megcsókoltam Becket. 

Reggel neki is álltunk házat keresni. Sok keresgélés után meg találtuk ezt, ezzel a szöveggel: 

 

Eladó ez a ház, Californiában! Szép, tágas, kertes ház, 4 szobával, 2 fürdővel, 1 konyhával és ugye 1 nappalival. Amerikai konyha van beépítve. Ez a ház 2010 tavaszán épült, azóta nem volt vevő. Érdeklődni és további infót szerezni ezen a számon lehet: +36 30.... 

Azonnal megtetszett, és fel is hívtuk a tulajdonost. Egy nő szólt bele akivel megbeszéltük, hogy ma megnézzük a házat. El is mentünk a megadott címre, és körül néztünk. A ház valami gyönyörű! Jobbat álmomba se láttam! De tényleg, nagyon szép. Megbeszéltük a nővel (Kiderült, hogy Amy-nek hívják), és mondtuk nekik, hogy megvennénk a házat...

KÖLTÖZÖK! Igen, megbeszéltünk mindent Amy-vel, úgyhogy ma megyünk. Amúgy a ház nagyon közel van anyuék házához - Mivel Én már nem ott lakok... :) -, így majd sűrűn látogatjuk. Beck segített bedobozolni - mivel Ő már kész van (?).

Szóval, megüresedett. Pihe - Ő még mindig a kutyám...:) ♥ - is jön velünk.  Amikor megérkeztünk Pihe úgy rohangált a házba... Biztos neki is tetszett a nagy tér. :) A nap végére még mindig nem sikerült teljesen kipakolnunk, és ma még beakartuk fejezni, szóval hajnali 2-ig pakolásztunk. De megérte. Nagyon is, mert ami 'született' az valami csodálatos lett. :) 

Ez a szobánk:

Nagyon szép. :) És a gardrób...:

Nagyon sok ruhát kaptam még +-ba Becktől, úgyhogy tényleg nagyon örültem. Szóval, mire befejeztük a pakolást, már semmit nem tudtunk csinálni, annyira elfáradtunk, úgyhogy csak bedőltünk az ágyba. Azért, ez egy elég jó nap volt. :) 

11.rész: Egy jó kis nap

Bocsánat! Nem tudtam írni, mivel tanulnom kellett, és minden nap volt programom és későn értem haza, de most itt a szünet úgyhogy... Most hozok részeket. :) Ebbe a részbe pedig sok képet tettem, így kárpótlásul, végül is, nem is késtem annyit a résszel. :D Na, de amúgy elkezdtem írni a 12. részt is szóval... Jó olvasást! :) ××
----------------------------------------------------------

Amióta nyertem az X Factorba állandóan fellépésekre járok, meg interjúkra. De ez a hetem szerencsére szabad. Végre! :) Ezért megbeszéltük, hogy Beck valamikor nálunk alszik. Így is lett, ma jön át és alszik itt. Elmentünk sétálni, és már kezdett lemenni a nap, ami gyönyörű volt. 

És bementünk egy pázába, ami most épült, szóval új, itt még nem jártunk.

Belülről nagyon szép, járkáltunk, meg beültünk a moziba is, és ezt a filmet néztük meg:

Nem volt rossz, bár nem a kedvenc filmeim közé sorolnám... Aztán kimentünk, tovább sétáltunk, és bementünk egy bizsu boltba.

Jujj, és Becktől kaptam egy nyakláncot, ami iszonyat gyönyörű!: 

Ezek után már haza mentünk, mivel besötétedett. Vacsorára Gyros-t ettünk. ♥

Ezután, befeküdtünk az ágyba, Beck bekapcsolta a TV-t, én pedig ölembe vettem a laptopomat. Kate-vel chateltem:

Kate üzenete: Szia! Mizújs? 

Ash üzenete: Szia, itt van Beck mellettem és egész nap vásárolgattunk, és...és...és...Képzeld! Kaptam egy gyönyörű nyakláncot tőle! :3♥

Kate üzenete: Úúú, ez cuki. :) Majd megmutatod! De most akkor hagylak is titeket, meg amúgy, is én is megyek nézni a filmet... (Fogalmam sincs mi lesz...xD) 

Ash üzenete: :D Elvileg valami akció film lesz... :D Na, mind1, majd beszélünk, szia! :)

Kate kijelentkezett. Ez után lekapcsoltuk a villanyt, csak gyertyák égtek (Még akkor gyújtottam meg, amikor haza jöttünk...:D), ez ilyen tök romantikus volt, meg minden. :D

- Figyu Ash... - kezdte Beck. 

10. rész: Nyertem!

Az elmúlt hetekben nagyon sok dalt kellett tanulnom, mivel ma este lesz a döntő. Tiffany Morris és Én, Ashley Blake.


(Ő Tiffany, akivel amúgy nagyon jó barátnők lettünk.)

 Szóval a mai nap... áhh! 4 dalt kellett tanulnom!!! Elfáradtam pedig ott van még az este is. Amúgy a suliban lévő ének tanár tanít. Ez az a 4 dal: 

Alexandra Stan - Get Back:

HIEN - No More

Nicole Scherzinger - Boomerang:

RITA ORA - Radioactive

Én szeretem ezeket a dalokat, és nagyon jól eltudom énekelni. Elénekeltem a többieknek is és nekik is nagyon tetszett. Már nagyon izgultam az este miatt... Aztán eljött. 6 órakor elindultunk és negyed 7-re ott is voltunk. És kezdődhetett a verseny. A szavazatok alapján Tiff állt nyerésre, de nem baj, mert Én is eljutottam idáig - ami nem kis teljesítmény -, és még változhat. Aztán 3 dalom után, Én álltam nyerésre aztán ugyan annyi volt mind kettőnknek. Jajj, most akkor mi? :( Izgulok!!! Később felhívtak a színpadra.

- Sziasztok, lányok és kedves nézőink! Mint látjátok, itt van a kezemben a boríték, amiben annak a neve 'rejtőzik' aki megnyerte a 2013-as X Factort! - fordult a közönség felé a műsörvezető nő, nekem pedig azt hiszem megfordult a gyomrom. - A 2013-as nyertes... - kezdte kibontogatni a borítékot, majd kivette a papír és elolvasta. - Az nem más mint... - húzta az időt. - ASHLEY BLAKE!!! - üvöltötte én pedig nem tudtam, hogy nevessek vagy sírjak-e. 

- Áááá!!! - ugrottam Tiffany nyakába és, igen, könnyeim jöttek.

- Neee, te ne sírj! - mosolyodott el Tiff.

- De... de... - dadogtam. - Te? 

- Ne foglalkozz velem... És amúgy én kapok Wellness hétvégét és egy kis pénzt is. - mosolygott.

- Jujj de... Tartsuk a kapcsolatot! 

- Mindenképp.

A következő pillanatba Beck-ék is feljöttek a színpadra és 'agyon' ölelgettek, a kamerák pedig azon voltak, hogy rá tudjanak közelíteni az arcomra. Haza érve - Tiff is jött velünk :) - anyuékkal egy Starbucks-ozással ünnepeltük meg a nyerésemet. Szóval, 7-en mentünk oda. Anyuék állták az egészet (szerencsémre :D), és hááát, eléggé feltankoltunk. Kávék, forró csokik, sütik. Nyami. :)

Nap végén, ugye haza mentünk, és Tiffany nálunk aludt. A szüleink megismerkedtek egymással és ők is elég jó barátságot kötöttek. :) Jót szórakoztunk - végül Kate is nálunk aludt + ugye Emm -, üvöltött a zene, a TV, mi... meg úgy az egész ház 'mozgott'. De szerintem a szomszédok már megszokták. :)

9. rész: X Factor!

Huhh. Azaz, elfáradtam. Az egész héten kocsikáztunk, boltról - boltra, és tovább, tovább. De megérte mert elkészültünk a házunkkal. Anyuék szerint nem baj, hogy ott vagyunk, mert azt a házat régen eladták, aztán kiköltöztek és azóta ott állt üresen, amíg Mi nem jöttünk. Amúgy tényleg elég régen nem jártak ott... Egy - két pók biztos volt... Kate jelezte. :) Szóval, minden van. TV, Laptopok (azokat mi viszünk), ugye akkor  WI - FI, kanapék, fent ágyak is, a fürdőt is felújítattuk és, ugye ami még számít egy nagy házban. Konkrétan minden este amikor haza értem - Kb. mindig 9-kor... -, csoda, hogy fel tudtam menni a lépcsőn, a szobámig, aztán ott, ENNYI,  bedőltem az ágyba és másnap 13 óráig fel sem keltem. Ma szombat van, és lazulás, mivel kész a ház! :) A TV előtt ültem és egy lehetőség volt előttem. Szó szerint.



- Jelentkezzen az X Factorba, és önből is igazi star válhat! Jövő hét szombaton jöjjön el a meghallgatásra és a profi zsűrik eldöntik, hogy... BENNED MEG VAN - E AZ, AZ X! - kiabálta a műsörvezető nő.
Egyből felcsillant a szemem, és elüvöltöttem magam.
- Igen!!! - üvöltöttem. 
- Úristen! Mi történt...? - kérdezte meglepve Kate amikor belépett a szobába egy szendviccsel. 
- Megyek jövő hét szombaton az X Factorba! - üvöltöttem továbbra is. - De... Héé! Én is kérek olyan szendót! - mutattam a sajtos - sonkás szendvicsre.
- Rendben... De, őőő... Elkísérlek! - mosolygott rám. 
- Mi is! - lépett be Beck, Adam és Emm a szobába, kezükben egy szendviccsel. 
- Ne már! Csak nekem nem csináltatok kaját? - háborodtam fel.
- Őőő... - gondolkozott Adam. - Ja. - motyogta én meg felnevettem.
- Akkor majd Én. - mondtam és felpattantam a kanapéról majd a konyha felé vettem az irányt.
Csináltam magamnak egy nagy szendvicset: Sonka, sajt, retek, saláta, paradicsom, ketchup, mustár, majonéz, uborka. Na, így jó! :) Ezzel a szendviccsel ültem vissza a kanapéra és természetesen mindenki tágra nyílt szemmel nézett.
- Mi az? - kérdeztem mosolyogva.
- Semmi... - motyogták majd felnevettünk.

Az elmúlt hetem még tényleg nagyon laza volt, bár én eléggé izgultam a mai nap miatt, pedig tökéletesen tudtam azt amit énekelni fogok. Indulás az X Factorba, Em-mel, Kate-vel, Beck-el és Adam-mel. Tiszta ideg voltam, de Beck-nek kicsit sikerült megnyugtatni. Én voltam a 7842. jelentkező. És vártam, vártam, vártam, amikor az egyik stúdiós kiszólt. 
- Ashley Blake! - üvöltötte a stúdiós, én meg felpattantam a helyemről és oda siettem. - Rendben, ne izgulj, itt a mikrofon. - nyomta kezembe a mikrofont. - Arra kell menned, hogy feljuss a színpadra, lesz még egy stúdiós aki mutatja, majd az utat. - bökött az ajtó felé. 
- Rendben, köszi. - erre csak bólintott.
- Szia, erre mész fel. - mutatott a másik stúdiós a 'fény' felé.
És felmentem. Izgulok, nagyon! Aztán megláttam a barátaimat az első sorban... kicsit jobb lett de még mindig izgulok! 
- Szia! Mi a neved? Honnan jöttél? - sorolta a kérdéseket az egyik zsűri.
- Sziasztok. - mondtam félénken. - Ashley vagyok, Ashley Blake, és itt lakok Califonia-ba. 
- Rendben. Mit hoztál? - mosolygott rám a másik zsűri tag.
- MARINA AND THE DIAMONDS-tól a How To Be A Heartbreaker-t. - mosolyogtam. 

- Akkor, kezdheted. - mondták kórusban.
És elkezdtem énekelni. Mintha minden megszűnt volna körülöttem, és már nem is izgultam.



A zsűrik tátott szájjal néztek, tetszett nekik. :) 
- Hát ez valami fantasztikus volt! - kezdte a zsűri. - IGEN! - üvöltötték egyszerre. 
BEJUTOTTAM! Áááá!!! :) Ha bízom magamba talán meg is nyerhetem! Oké, akkor minden amit eddig elterveztem meg szűnt és... Jön az új! Énekes szeretnék lenni! :) Anyuék egyből az éneklésem után hívtak, gratuláltak, utána a többiek is. Haza érve, sokat beszélgettem anyuékkal, aztán 00:00-ig Emm-mel 'tomboltunk' és beszélgettünk majd elaludtunk, mert pl. Én elfáradtam ma, de nagyon boldog vagyok. :) 

8. rész: Van egy ötletem!

Bocsi, hogy rövid lett, de ez olyan... Folytatása a 7. résznek. :)

- Hmm... - kezdte Emily. - Van egy ötletem. - emelte fel a mutató úját.

- És... beavatsz? - kérdeztem 2 ásítás között.

- Persze. - kezdte. - Ha már ez a ház elhagyatott, lehetne a miénk.

- Aha... De meg kell venni nem? - kérdezte Beck.

- Nem láttam táblát... Amúgy hol vagyunk? - vonta fel a szemöldökét Emm.

- Na, ez egy jó kérdés... - tapogattam meg a zsebemet. - Ajaj!

- Mi az? - kérdezték kórusba.

- Nincs meg a telefonom! - akadtam ki.

- Kárpótolom. - nyújtotta oda Emily az iPhone 4-ét. - Tiéd. - mosolygott rám.

- Mi??? De neked nem kell? - kerekedett el a szemem.

- Van pót telóm. - vonta meg a vállát.

- Na, jó, akkor menjünk ki és nézzük meg hol vagyunk meg, hogy van-e valami 'ELADÓ' jellegű tábla... - kezdte Beck.

Ki mentünk és semmi... Már mint semmi tábla. De nekem beugrott hol vagyunk.

- Hé! Én tudom hol vagyunk. - csodáltam a környéket. 

- Hol??? - kérdezték egyszerre.

- Kis koromba rengeteget jártam ide ki... Jessy-vel... - csuklott el a hangom, Beck pedig hátulról átölelte a derekam.

- Okéé... Szóval miénk a ház? - próbálta oldani a hangulatot Emm.

- Ja. - válaszolta Adam. - A jelek szerint...

Igen, ennyi kellett. Emily egyből vissza rohant a házba és elkezdte tervezgetni, mi hol lesz, mit kell venni és, hogy kinek mennyi pénze van. Elég nehéz volt meggyőznie minket, de aztán rájöttünk, hogy igaz, ez csak a miénk lesz. Szóval, mi is segítettünk tervezgetni, és mivel azt mondták, hogy erre a hétre már nem kell bemenni a suliba, ezért Emm betáblázta a hetünket. Mindig együtt kell megvennünk a cuccokat mert mindenki véleménye számít. Szóval el voltunk. És holnap kezdődik a vásárlós hét, mi lányok azért várjuk de a fiúk kevésbé vannak oda a dologért. Aztán megbeszéltük, hogy TV-t is kell nézni, mire Adam-éknek fel csillant a szemük. Mit vártunk, tőlük? :)

Ez tárul elénk, ha lépünk kb.  20-at: 

 :D