Trailer

Sziasztok! :) Remélem tetszik a blogom. :D Ha valami szerintetek nem olyan jó vagy izgalmas vagy valami, nyugodtan komizzatok, pipáljatok. :) Ha tetszik akkor is nyugodtan írhattok és pipálhattok. Nos, most van egy kis szabad időm csináltam egy blog trailert, Prezi.com-mal. Nézzétek meg és írjatok róla véleményt, ha van kedvetek. Remélem ez is elnyeri majd a tetszéseteket. :) 

Ez a trailer. Katt rá! ;)

Na, tudtam csinálni videós trailert is... Véleményt írhattok komiba... Remélem tetszeni fog! :)

Itt is van a videó:

További szép délutánt! ××

15. rész: Telefon!

A fiúk röhögve jöttek ki, szóval gyanítottuk, hogy mindent megbeszéltek és jóba vannak. 

- Tiffany... Átjössz? - csillogtatta meg Dave az 1000 wattos mosolyát.

- Ömm... - nézett rám, Én pedig óvatosan bólintottam. - Igen. - mosolygott.

Nos, a fiatal szerelmesek elindultak Davidék háza felé. Aztán bementek. És a többit majd Tiff elmeséli... Bár... Nem biztos, hogy szeretném hallani... :D De persze este meg kellett hallgatnom Tiffany beszámolóját, nem bírta ki, hogy ne mesélje el. Boldog volt. Óóó, vajon ez mit jelent? Persze, hogy össze jöttek, és Tiff annyira pörgött, hogy nekem kellett lefognom, és leültetnem az ágyamra, hogy megnyugodjon. Aztán onnan nem lehetett felállítani, ezért nálunk aludt. :D Egy csomót beszélgettünk a fiúkról, és még azt megjegyezném, hogy ezért ma Beck egyedül aludt a vendég szobába, mégsem tudhat ilyen dolgokról...:) Aztán elkezdtünk zenét hallgatni a laptopomon. Aztán megnéztük az új kilencedikeseket a suli honlapján és felmentünk Skypera, meg Facebookra.

- Szerinted a suliba az a 9-edikes gyerek nem volt cuki? 
- Tiff... Kajak ilyeneken jár az agyad? - röhögtem.
- De, hajj. Nézd meg! - tekergetett a suli honlapján.
- Aha... Keress rá Facebookon. - utasítottam.
- Ugye, hogy cuki! - kiáltott fel, amikor megtalálta a Facebook adatlapját.
- Hmm, jó pasi, meg jó a képe, meg minden... De mi már foglaltak vagyunk. - veregettem meg Tiff vállát, majd rákacsintottam. 

Amúgy a srácnak ez a Facebook képe:

Reggel elég fáradtan kászálódtunk ki az ágyból... Aki hajnali 3-ig fenn marad annak ez jár?! :D Lementünk reggelizni, de az asztalon csak egy papír cetlit találtunk, Becket sehol. Ezért logikus volt, hogy Ő hagyta ott. 

Szóval a kaja az a müzli, kifli, vaj, sonka és rizs (?) volt. Soha többet nem fogom megengedni Becknek, hogy egyedül menjen vásárolni. Miért?

~ A fele hiányzik, ebből nem tudok főzni.

~ A rizst nem szeretem és Beck se 'rajong' érte.

~ A vaníliás müzlit se szeretem, de múltkor Beck se ette meg.

~ A sonka csak holnapig jó, és fogadok nem fogy majd el.

~ A kifli elég száraz volt. 

Ebből készülhet is egy lista. Ezért akkor megettük a maradék csokis müzlit a maradék tejjel. Juhú. :P Miután 'megreggeliztünk', fel mentünk felöltözni. Miután felvettem a nadrágomat megcsörrent a mobilom.

Ez a kedvenc zeném, és már tudom is az elejét:

Do you have the time,

To listen to me whine about nothing and everything all at once,

I'm one of those,

Melodramatic fools neurotic to the bone no doubt aboudt it.

Épp, hogy elraktam a telefonomat, vehetem elő. Mire kikotorásztam a zsebemből, addig már 3× (!) indult el a zene. Valakinek nagyon fontos... Tehát elővettem, és felvettem, egy ismeretlen szám volt.

- Háló? - szóltam bele.

14. rész: Buli van!

Bocsánaaat! Nem volt se időm részt hozni, és sajnos kedvem se. De most minden vissza! :D Remélem, most majd több részt tudok írni... Na mindegy. Remélem tetszeni fog ez a rész is. :) Jó olvasást! ××
----------------------------------------------------------

Szóval 6 órakor elkezdtük díszíteni a házat. Azaz lufikat tettünk mindenhova, dobáltunk szét szerpentint meg konfettit. Mennyit kell majd takarítani...? :D  

Oké, lehet, hogy mondtuk Dave-nek, hogy 'szerezhet' még haverokat a bulira... De hogy ennyit??? Kb. 100-an lehettünk! Hogy lehet ennyi haverja? Jó annyira nem lepődök meg mivel jó pasi meg minden... De akkor is! Kapcsoltunk be zenét, hoztunk chipset, üdítőt. Később megérkezett Kate, Adam és Emily is. Aztán rá negyed órára Tiff is. 

- Ááá, nem találtam az utcát... Sötétbe nehezebb! - röhögött.

- Mi az a kezedbe? 

- Pia... - mosolygott. - Ne mááár, ennyi kell!

Ez után nekünk is beindult a buli. A zenét hangosabbra vettük és mindenki táncolni kezdett.

Tényleg, nagyon jó volt a buli, csomó új arccal ismerkedtünk meg, akik elég jó fejek voltak. 

Reggel 7:00. Mindenki a földre volt kidőlve, de volt aki a kanapén. Na, jó, szerintem ez nem lesz egy emlékezetes buli... Ha értitek mire gondolok. :) Vissza aludtam, és így 13-14 óra fele mindenki ébredezett és mentek haza. Dave-t még vissza tartottam mert jó lenne ha beszélnének Beck-el. Tiff, Emm, Adam és Kate is maradt. 

- Hühh... Valaki elmondja mit csináltam tegnap? - fogta a fejét Dave.

- Az beleszámít, hogy lesmároltál? - fogta Tiffany is a fejét.

- Aztaaa! - csodálkozott David. - Az jóóó. - mosolygott.

- Ahaaa... - mosolygott vissza Tiff is.

- Most, hogy mondjátok... Össze illetek. - mondta szórakozottan Emm.

- Hát tulajdonképpen, szép lány vagy... - ült közelebb Dave, Tiffanyhoz a kanapén.

- Te meg helyes... - folytatta Tiffany a flörtölést.

- MI LENNE HA EZT NEM ITT ÉS NEM MOST CSINÁLNÁTOK?! - röhögtem fel kínosan. 

- Rendben akkor mi húzunk... - indult volna kifele Dave, de Én megragadtam a karját és szúrós szemmel néztem rá.

- Akkor inkább maradok. 

- Mi lenne ha Beck és Te... - mutatott Tiff Davere. - ...Megbeszélnétek a dolgokat és akkor mehetnénk... 

Ennyi kellett Dave-ék kiküldtek minket (!). Szóval kimentünk az udvarra, Pihével. Hoztam neki egy labdát és azzal elvoltunk, amíg a fiúk bent beszélgettek. Mondjuk jó idő volt, ezért elvoltunk. Emm lefeküdt napozni egy nyugágyra, Kate és Tiff azon gondolkozott, hogy kéne egy medence, Adam és Én pedig felváltva dobáltuk Pihének a labdát. És amit együtt csináltunk: Vártuk, hogy a fiúk kijöjjenek. Csak mert azért éhesek voltunk... :P